sorozatok, vers

Vers: Selyemszövés (Na és…)

 

A Hold ellentmondást

Nem tűrőn felköltött,

Majd árammal feltöltött,

S a lelkem az áramkörből

Újabb dalokat költött.

 

Meteoritként száguldott

A csillagok között.

Senkibe bele nem ütközött.

Dúdolva selymet szőtt,

Mely hosszában és széltében

A végtelenségbe nőtt.

 

Betakart. Először tetszett

A dolog, hiszen úgy éreztem,

Rólam szólt, ám súlya

Nemsokára mázsát nyomott,

Nem cirógatott, sőt bőrömön

Csúf kráternyomokat hagyott.

A fenti érzés nem koholt,

Ha netán ezt gondolod, mert

A kipusztuló-félben lévő,

Kiégett roncsom, mint az

Önmagába visszatérő Hold,

E holt vidéken egyedül  volt.

(Költő: Simon Mara, az Érzelemrészvények 2. kötetéből)

 

Linkségemet alátámasztva alább felsorolok néhány versem linkjét:

Morze jelek a tenyérben

Az őskezdetek vére

ŐSZ-INTE BUDAFOKRÓL RÁCKEVÉRE MENVE

Nincs kecmec

 Egyszerre kettőt szeretek
A NÉMA MÚ DALA
Vulcanica Hungarica 

Nárcizmus

ÁRVÍZI HAJÓSOK 

ÉDESANYÁM 

Menni fog ez neked? 

Milyen jó… 

Emberedre találtál bennem 

Akár egy félisten 

CSŐBE HÚZOTT ÜVÖLTÉS

Oly ismerősen tekereg
Kis éji krosnyogás

Nem ilyen lovat akartam

Amíg dereng 

Az aratás gyönyöre

Dudajó

Estefelé 

SZILVAMÉLYSÉG 

Szőrbe szökken 

Nana – EMIL ZOLA 

Már régóta nem könyörgök 

Menj fel a dombra, Norbikám! 

Nyári eső után 

Busz az éjben 

Nálatok nem 

Első vesszőfutás 

Vasvilla-trilla

Se-se

 én-csak-a-szám-és-a-szemem

Ha barangolni akarsz blogom lankáin, 

megteheted:

 www.simonmara.com

Ha feljelentkeztek a Facebook oldalamra, ahol az alábbi fotómról nézek rátok barátságosan, akkor rájöhettek, miért vannak kibukva a család férfi tagjai.

lila kalapban

Hát igen, ha valami nem tetszik, kiteszem a Facebook-ra.

I love

FACEBOOK

!!!!!!!!!!!!!!!!

 

You must be logged in to post a comment.