Blog, Kitiltott személy, sorozatok

Kitiltott személy (7.) Sok lúd disznót győz!

Rendes volt a Facebook, meg is lepett rendességével. Hétfőn reggel 9-kor (2015. szeptember 28-án), amikor fel akartam menni az oldalamra, láttam, hogy le vagyok tiltva. Bár most konkretizálták a problémát. Nem általánosságokban, rébuszokban beszéltek. Ez a kép volt a felháborodás tárgya: Már megint döntenem kellett. Legalább fél órát rágódtam, és azt mondtam, nem húzom ki […]

Egyéb

A NÉMA MÚ DALA

A NÉMA MÚ DALA (Időszámításunk előtt…) Boldogtalanságomnak nincs vége, Se eleje, sem közepe. Ám ha e Gondolat mégis megerőltetne, Akkor időszámításunk eleje Lehetett talán a kezdete, Mikor én voltam egyedül a föld- Kerekségen és Te. Aztán sok Egyén bezavart – azt hiszem -, És már nem hittük, hogy én Vagyok egyedül és Te. Jött Nyomunkban […]

Blog, London

Londoni tévelygések (26.) Bogáncs

Ami kimaradt, s bennem ragadt, mint a bogáncs. Milyen jó, hogy én vagyok blogom főszerkesztője (samesze is egyúttal), és nem hagyom, hogy témák ússzanak el a nagy semmibe. Ti se hagyjátok, hogy témák tünjenek el a fene-ködben. Menjetek utána, és lábánál fogva ragadjátok meg, ha egyéb módon már nem lehetséges. Sok minden kimarad az ember […]

Egyéb

Sunyi szerelem (25.)

  Megint ugyanabba a folyóba És ekkor volt az, hogy pár hónapra rá, amikor engem vérig sértett, és végképp lemondtam a vele való találkozásról, felhívott teljesen teljesen váratlanul. Épp az APEH-nál ültem számlaegyeztetésre várva.     – Szia, láttam, hogy kerestél, visszahívtalak. – Az kizárt dolog, hogy én kerestelek. Mernélek én háborgatni tégedet? Nem kerestelek, szia. – Ezzel letettem […]

szösszenetek

Besz@rábia

Futás! Imádom Budafokot. Ahogy meglátom az út mentén a “Welcome” táblát, rögtön úgy érzem, haza érkeztem. Egyszerűen megnyugtat. Pár évvel ezelőtt építettek  Budafok centrumában egy Promontor üzletközpontot. Ez egy patkó alakú, egy szintes épület, benne néhány bank, Okmányiroda, cukrászda és más  cukiság található. Ma épp arra volt dolgom, és éreztem, hogy a vízháztartásom kezd fejre […]

Blog, sorozatok, vers

Vers: NINCS KECMEC

NINCS KECMEC Érezd meg, hogy megyek, és édesded álmodban le- fülellek. Mert tudnod kell és nem érezned, hogy szeretlek. Érezd meg, hogy beszédem már nem babusgat, mert darabos, nyers, harsogó sárgarépa falat. Sorry! Kapard inkább Te a falat! Érezd meg, hogy kinyílt kezemben (estike helyett) a gyöngyház nyelű kés! Érezd meg, hogy beöltözik harci díszébe […]

Blog, vers

Vers: VULCANICA HUNGARICA

Egy fortyogó katlan tetején élek, kis herceg serpenyőjében sercegek és pironkodva égek, mint egy struccal keresztezett kétlábú, gyenge kis féreg. Nemes egyszerűséggel mondhatom: félek. Ám hangoztatnom ezt kár lenne tényleg, így csak sarokba szorítottan nyivákolva szökdécselek, mert szívem lábujjára ejtettek (persze merő véletlen) az agyafúrt felnőttek egy féltonnás emberzúzó gépet. Ha jobban a mélyére nézek, […]

Blog, London, sorozatok

Londoni tévelygés (25.) Szárnyakat ad

Repülni jó! Mit csinál az ember, miközben várja, hogy a repülőgépbe végre beszállhasson? Nem fogjátok elhinni, várakozik. És mindenre el van szánva. Minden turpisságra, ami megtörténhet. Mert nálam semmi sem lehetetlen. Amikor be akartam csekkolni, oda mentem egy nagyon szimpatikus Swiss Air-nél dolgozó alkalmazotthoz, és mutattam a jegyem, hogy mit javasol nekem. (Ugyan is le […]